"A „homo ludens" fogalma régóta ismert: az ember minden korban szeretett játszani, versenyezni, hiszen játékra, játszásra mindenkinek szüksége van az izgalom átélése vagy éppen az ellazulás végett. A játék élmény, élvezet, az örömszerzés érdekében végzett tevékenység, amelyben a motívumok és célok egybeesnek, önként vállalt tevékenység, így a gyermek saját maga szabályozza az örömszerzés mértékét. Jelentős szerepe van a lelki egyensúly kialakításában, fenntartásában. Ugyanakkor a játéknak fontos társadalmi haszna is van, jelentős szerepet játszik a társas-kapcsolatok kialakulásában, a kultúra egy része. A játék közben a fair play, a szabályok betartása kerül előtérbe, a helytállás fontosabb a győzelemnél, gazdagodik a jellem, kockázatvállalásra és önfegyelemre nevel.
Az emberiség legnagyobb szellemi alkotásai közé tartoznak a táblajátékok.
Szűkebb értelemben valamilyen téglalap, vagy négyzet, esetleg hatszög
alakú, mezőkre, vagy pontokra felosztott játéktéren, táblán korongokkal,
golyókkal vagy bábukkal játszott játékok, mint például a sakk. Tágabb
értelemben idesorolhatóak a dominók, a különböző geometriai formákat
felhasználó tologatós, játékok is, mint amilyen a pentominók vagy a
tangram. Alkalmazásuk során a tanulók a táblajátékon keresztül képessé
válnak a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, törekednek az
önellenőrzésre és képesek lesznek várható eredmények becslésére. A
játékot úgy szervezem meg, hogy mindvégig törekedjek a tanulók pozitív
motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére. Ebben a
törekvésben fontos terület a matematika alkalmazásának, eszköz
jellegének sokoldalú bemutatása, és a tanításban való érvényesítése.
A táblás játékoknak a matematikával való
szoros kapcsolata nyilvánvaló, hiszen ez a sajátos ismeretszerzési
módszer logikus gondolkodásra, következtetésre nevel. A
matematikatanítás célja és feladata a tanulók önálló, rendszerezett,
logikus gondolkodásának kialakítása. A diszkussziós képesség
fejlesztésével, a többféle megoldás keresésével, megtalálásával és
megbeszélésével a logikus gondolkodást fejlesztem, amely a
problémamegoldásban, az algoritmikus eljárások során és az
alkalmazásokban egyaránt lényeges.
A problémaérzékenységre, a problémamegoldásra nevelés
fontos feladat, amelyhez azonban elengedhetetlen a matematikai szövegek
megfelelő értelmezése, logikus elemzése, a tanulók minél gyakoribb
önállóan tevékenykedése, aktív részvétele a tanítási, tanulási
folyamatban.
A logikai játékok alkalmazásának
segítségével az elsajátítandó tananyagban feltételezéseket fogalmazunk,
fogalmaztatunk meg, amelyek néhány lépésben bizonyíthatóak vagy
megcáfolhatóak. Munkám során fontos a bizonyítás iránti igény
felkeltése, ezért előtérbe kerül a különféle bizonyítási módszerek
megismerése, valamint a fogalmak, szabályok pontos megfogalmazása. Ezzel
egy időben alapvetően fontos az absztrakciós képesség fejlesztése, a
komplex szemléletformálás, az önálló ítéletalkotás, a problémák
különböző oldalról történő megközelítése, a gyakorlatorientáltság, a
pontosság, ütemezés és a tervezés fejlesztése.
Minden sikernek - jelentkezzen az
iskolai élet bármely területén - a jellegzetessége, hogy a gyerek hite
megerősödik önmagában. Az a tanuló, aki sikert él át, úgy érzi, hogy ő
önmaga sok mindenre alkalmas: amikor ötöst kap matematikából, nem csak
azt éli meg, hogy sikeresen hajtotta végre az adott feladatot, hanem úgy
érzi, hogy szinte minden feladatot sikeresen meg tud oldani. És ez az
igazi motiváció. A siker növeli a személyiség önmagába vetett hitét.
Az iskolának abban van óriási felelőssége, hogyan fejleszti a gyerek képességeit, hogyan fejleszti önértékelését,
önbizalmát. A gyermeknek hinnie kell abban, hogy az elé állított
feladatot meg tudja oldani. Ez pozitívan hat önbecsülésére, amely nagy
támasza a tanulmányi előrehaladásnak.
A képességek kibontakoztatásának egyik útja a tantárgyi előrehaladás segítése, és ezen keresztül az önbizalom
növelése. A célunk annak tudatosítása, hogy a teljesítmény kitartó
munkával növelhető és tartóssá tehető. Ennek egyik eszköze a különféle
versenyeken való megmérettetés.
A logikai játékok jól használhatóak a konfliktushelyzet kezelésénél,
a gyerekek között zajló folyamatokban, amelyben érdekek, értékek,
nézetek, szándékok kerülnek egymással szembe nyílt - tevékenységekben is
megnyilvánuló - vagy rejtett - tudati, érzelmi szint - formájában.
Segítenek a közösségi normarendszer értékrendjének, és ezzel
összefüggésben a személyiség kibontakoztatásának, harmonikus
fejlődésének optimális fejlesztéséhez, miközben magatartásuk, a
környezetükhöz való viszonyuk harmonikussá válik.
A táblajátékok és táblajáték
feladványok mellett a palettát színesítik a kártyajátékok,
keresztrejtvények, sík-és térbeli kirakó játékok, dobókockás játékok és a
logikai rejtvények is.
A táblajáték alkalmazásának egyik nagy hozadéka a csapatmunkára való alkalmasság kifejlesztése, amelyben elsősorban a kommunikációs- és elemző készség kap helyet.
A logikai játékokat remekül tudjuk
alkalmazni frontális-, egyéni-, páros- és csoportmunkában személyre
szabottan, differenciáltan.
Nevelési célunk, hogy biztonságos,
derűs légkörben egyéni képességeiknek megfelelően fejlesszük a
gyermekeket az életkoruknak legmegfelelőbb eszközzel, a játékkal.
Emellett konkrét célunk, hogy az alapoktatás befejezésével a gyermekek
legyenek életkoruknak megfelelően önállóak, magabiztosak, legyenek
képesek gondolataikat érthetően közölni, tudjanak a közösség
elvárásaihoz megfelelően alkalmazkodni, érzelmeiket szocializált
formában kifejezésre juttatni. Legyenek derűsek, bizakodóak, egymást
elfogadóak. Tevékenységünkkel a játékokat helyezzük a középpontba, és
katalizátorként alkalmazzuk azokat a gondolkodási, a társadalmi és
érzelmi készségek elsajátításában.
A Móra Ferenc Általános Iskolában négy
éve ismerkednek a gyerekek táblajátékokkal, amelyben a sakk mellett,
több tucat további táblás és logikai játékkal foglalkozunk
kisebb-nagyobb mélységben, reneszánszát éli a Rubik-kocka is..
A versenyzés e játékok mindegyikének
sajátossága. Az iskolánkban alkalmazott versenyeztetési módszereink
azonban nem utánozzák a profik bajnokságait, hanem játékosan
kötetlenebbek (pl.: „talpon-maradós", „zsetongyűjtő", „hétpróbás"),
oldott légkört eredményeznek, s ezáltal gyermek-közelibbek. A sokféle
versenyszám egyszersmind késlelteti a csoporton belüli játékerő-sorrend
kialakulását. Kinek az egyik, kinek a másik játék lesz az erőssége, ami
által cserélődhetnek a nyertes és vesztes szerepek. Az újabb játékok
megismerése pedig segít fenntartani az érdeklődést,
szórakoztatóan-játékosan fejlesztve olyan készségeket, képességeket,
amelyek a hétköznapi életben is kívánatosak. (pl. talpraesettség,
kapcsolatteremtő képesség, stb.)."
Célkitűzések
Nevelési célok (erősítendő képességek, viselkedésformák):
- kapcsolatteremtés, empátia, együttműködés
- a szabályok szükségessége, betartása, megváltoztatása
- a megegyezések kialakítása és betartása
- fegyelmezettség, rendszeretet
- kudarctűrés, türelem
- sikerorientáltság, talpraesettség
- szociabilitás, udvariasság
- merészség, kockázatvállalás és megfontoltság
- kitartás, elszántság, célorientáltság
- határozottság, a felelősség vállalása
- nyerő és vesztő helyzetek
- nemzeti öntudaterősítés (magyar találmányok: Bűvös kocka, Pikk-pakk, Rotary, Magyar malom, Magyar kártya, Tamba, Hungariqa pentominó)
- magyar sikerek: Sakk, Tantrix, Go, Bridzs
Fejlesztendő szellemi és pszichikai képességek:
- lényeglátás-lényegkiemelés, rendszerszemlélet
- összpontosítás, tartós figyelem
- logikus gondolkodás
- intuíció (sejtés), kreativitás
- emlékezet, elmélyedés
- képzelet, absztrakció
- önállóság
- analitikus gondolkodás
Fejlesztendő készségek:
- lényegre törő fogalmazás
- szövegelemzés-szövegértés
- térszemlélet
- becslés
- kategorizálás, csoportosítás, rendszerezés
- alternatíva-felmérés, véleményalkotás, döntés
- tájékozódás (lenn-fenn, jobbra-balra, kint-bent, balra mellette)
- térképhasználat -navigálás
- viszonyítás (kicsi-nagy, kevés-több-sok, relativitás)
- alkudozás-vitázás-érvelés (előny-, hátrány- értékelés)
Kedvező feltételek teremtése az alábbi követelmények számára:
- önálló ítéletalkotásra nevelés
- algoritmusok alkotása és alkalmazása
- a felfedezés örömének biztosítása
- életkori sajátosságok figyelembevétele
- képességek szerinti differenciálás
- integrálás: ,,mindenki jó valamiben"
- gyakorlat-orientáltság : a próbálgatás fontossága
- nyílt végű feladatok
- divergens, féldivergens problémák, feladatok
- egyénre szabott munkatempó
- a problémák többoldalú megközelítése
- barkácsolás, modellezés
- a tervkészítés fontossága
- szoros kapcsolat a különböző tantárgyak között
- számítógépes alkalmazások
- az alkotó gondolkodás: ,, az emberi szellemi tevékenység lényege nem algoritmusok végrehajtása, hanem algoritmusok alkotása." (Lovász László)
Oktatási program (készségek, jártasságok, ismeretek megszerzése, képességek fejlesztése):
- jártasság megszerzése több játékcsaládban, feladványokban, rejtvények fejtésében
- a közös jellemzők megtalálása egy-egy játékcsaládon belül
- egy játékcsaládon belüli eltérések elemzése: következmények, a szabály indoklása, értékelése
- az egyes játékok esetében a főbb törekvések, legfőbb szempontok összefoglalása, s ez alapján elméleti háttér létrehozása, stratégiák kezdők számára
- hátrányos és előnyös szabálymódosítások keresése
- nyerő stratégiák keresése, algoritmusok keresése, lejegyzése
- feladványok-rejtvények megfejtése, tanulságok-módszerek, feladványkészítés
- táblajáték-matematika (feladatok megoldása, készítése)
- manuális tevékenység (játékok elkészítése, ötletek)
- a keresztrejtvényfejtés és készítés alapjai
- versenymódszerek, lebonyolítási- és értékelési technikák
- az Élő-féle „beszélő" pontozás matematikája
- a svájci módszer értékelése
- elmélyedés néhány játékban, rejtvényben, feladványban
- új játékok megalkotása
- táblajáték történeti érdekességek
- magyar játéktörténet (sakk, magyar kártya, tarokk, ostábla)
- híres emberek, akik szerelmesei voltak valamely logikai játéknak (kik voltak, milyen korban éltek, miről híresek, pl.:Napóleon, Nagy Frigyes, Diderot, IV.Frigyes Vilmos, stb. és a magyarok: pl.: Erkel Ferenc, Bláthy Ottó Titusz, Zrínyi Miklós, Széchenyi István, Görgey Artúr.)
Elméleti eszköztár:
- táblásjátékok
- kártyajátékok
- dobókockás játékok
- logikai rejtvények
- sík-és térbeli kirakó játékok
- ceruzával játszható stratégiai játékok
- táblajáték feladványok
- keresztrejtvények
- egyéb logikai játékok és rejtvények
Tárgyi eszköztár:
- játékkészletek
- olló, kés
- ceruza, toll
- papír, ragasztó
- kocka, korong
- kupak, dugó
- sakkóra
- babszem
- gomb
Módszertani eszköztár:
- páros munkavégzés
- egyéni munka
- csoportmunka
- differenciált munka
- frontális munka
- könyvtári, és internetes kutatómunka
- kiselőadás, bemutató
- versenyek:,, talpon maradós", ,,hétpróbás", ,,zsetongyűjtéses logikaszinó"
Móra Ferenc Általános Iskola, Budapest, 16. ker. - Dr. Gyopárné Barzsó Margit írása
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése