Milyen is a kompetenciaalapú tanítás?

Sokan kérdezik, ez miben más, mint a korrepetálás. 

1. A célok megvalósítása: problémamegoldás és alkalmazás

2. A módszerek és eszközök - szemléltetés, egyénre szabott

3. Fontos, hogy a tanár értsen a tárgyához, szeresse azt, és higgyen a tanulóiban!

"Az is nyilvánvaló, hogy csak a lexikális ismeretek átadása milyen nagy veszélyt rejt magában, milyen óriási hiányosságokat eredményezhet a tanulói személyiség fejlődésében."

. A gyermek feje nem edény, amit meg kell tölteni, hanem fáklya, amit lángra kell lobbantani. (Galileo Galilei)

A tanárok tízparancsolata - mert VAN!

 Olvassátok szeretettel:

(Pólya György: A problémamegoldás iskolája II. Tankönyvkiadó Budapest, 1968)

1. Érdekeljen szaktárgyad!
2. Ismerd a szaktárgyadat!
3. Tudnod kell a tanulás útjáról azt, hogy a legjobb az az út, amelyet magad fedezel fel.
4. Próbálj olvasni a diákok arcáról: mit várnak, mi nehéz nekik! Képzeld magad a helyükbe!
5. Ne pusztán tárgyi tudást adj tanítványaidnak, hanem fejlesszed gondolkodási képességüket is, szoktasd megfelelő értelmi magatartásra, rendszeres munkára őket!
6. Tanítsd meg őket a találgatásra!
7. Tanítsd meg őket a bizonyításra!
8. Keresd aktuális problémákban azt, ami az elkövetkező problémák megoldásában hasznos lehet – igyekezz feltárni a konkrét helyzet mögött rejlő általános megoldástípust!
9. Ne áruld el egycsapásra minden titkodat – hadd találgassanak a diákok – találjanak ki annyit belőle, amennyit csak képesek!
10. Ne tömjed az anyagot tanítványaidba, hanem ösztönözzed őket értelmes tanulásra!

"A jó tanár mindig – már Comenius idején is – azt tartotta szem előtt, hogy az adott tananyag tanítása kapcsán tanulóit a lehető legtöbb területen fejlessze: értelmileg, érzelmileg, esztétikailag, pszichomotorosan stb.


A teljesség igénye nélkül felsorolunk néhány olyan célt, amelyet a matematikatanítás során megvalósíthatunk:

1) Kreatív személyiségtulajdonságok fejlesztése
(Problémaérzékenység, rugalmasság, hajlékonyság, ötletgazdagság, könnyedség, eredetiség, kidolgozottság, újrafogalmazás, kiterjesztés, transzferálás.)

2) Gondolkodási műveletek fejlesztése
(Analízis, szintézis, absztrahálás, konkretizálás, általánosítás, specializálás, összehasonlítás, kiegészítés, rendezés, rendszerezés, analógia, összefüggések feltárása, lényegkiemelés, ítéletalkotás, fogalomalkotás, bizonyítás.)

3) Ítélőképesség fejlesztése
(Állítások logikai értékének meghatározása, a megoldás helyes vagy helytelen voltának megállapítása, adatok szükségessége, elégségessége, a felesleges adatok kiszűrése, eredmények életszerűsége.)

4) Kombinatorikus gondolkodásmód kialakítása, fejlesztése
(Minden adatot számba vettünk-e, az összes lehetséges és szükséges összefüggést megtaláltuk-e.)

5) Bizonyítási igény fejlesztése
(Válaszok indoklása, ok-okozati összefüggések helyes használata, helyes érvelés. Ezáltal válik tudatossá a matematikai – és a társadalmi – tevékenység.)

6) Algoritmikus gondolkodásmód kialakítása, fejlesztése
(Optimális cselekvési tervek készítése, a tervek végrehajtása, egyszerűség, célszerűség, pontosság, hatékonyság.)

7) Térszemlélet kialakítása, fejlesztése
(Tájékozódás térben és időben, térbeli relációk felismerése, geometriai ismeretek gyakorlatban történő alkalmazása.)

A felsorolást még hosszan lehetne folytatni, de ebből a rövid felsorolásból is érzékletessé válik, hogy a társadalmi beilleszkedésben milyen nagy jelentősége van a matematikatanulásnak. Az is nyilvánvaló, hogy csak a lexikális ismeretek átadása milyen nagy veszélyt rejt magában, milyen óriási hiányosságokat eredményezhet a tanulói személyiség fejlődésében.

Tehát amikor a kompetencia-alapú matematikaoktatásunkat tervezzük, úgy kell a tananyag tartalmát összeállítanunk, a munkaformákat, a módszereket, az eszközöket, a tanítási eljárásokat, az ellenőrzési formákat megterveznünk, hogy a korábban említett célok, célrendszerek közül a lehető legtöbbet megvalósítsuk mind a tanórán, mind a tanórán kívül." Ceglédi István

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0038_matematika_Cegledi2/ch01s11.html