Lehet, hogy jobb cím lenne, ha azt mondanánk: a 21. század igényeihez alkalmazkodó tanulás. Sok olyan dolgot tanulhatunk az iskolában, aminek a mai életben nem sok hasznát vesszük. Megtanulhatunk orsós magnót használni, de ennek a tudásnak azután a mindennapokban már nem sok hasznát vesszük. A 21. századi tanulás célja az, hogy olyan tudással, olyan képességekkel lássa el a diákokat, aminek hasznát veszik a mai világban. Természetesen a végső cél még ennél is több: olyan képességeket és ismereteket kellene tanítanunk, aminek a jövőben veszik majd hasznát a mai diákok!
Miért annyira más a 21 század? Miért nem jó az az ismeret, ami eddig elég volt?
Nagyon sok dolog változott meg az elmúlt 20 évben és tény, hogy a korábbi ismeretek és képességek már nem feltétlenül elegendőek ahhoz, hogy valaki sikeresen helyt álljon a világban. Robbanásszerűen megnőtt az információ mennyisége, amivel mindannyian kapcsolatba kerülünk nap mint nap. Eközben egyre egyszerűbb és egyszerűbb lett a hozzáférés ehhez a nagy tömegű információhoz. Kiemelten fontos lett, hogy az elérhető információkat képesek legyünk értékelni, fontossági sorrendbe állítani, megkülönböztetni mi a megbízható és mi nem. Felgyorsult a kommunikáció, ma már nem fogalmazunk napokig egy levelet és az nem heteken át jut el a címzetthez, még fontosabbá vált, hogy hatékonyan és jól tudjunk kommunikálni. Az írás mellett új kommunikációs csatornák lettek mindenki számára elérhetők, a filmek, animációk, zene készítése ma már nem igényel különleges felszerelést. Egyre könnyebb olyan csatornákat találni, amin megoszthatjuk másokkal, a világgal a mondanivalónkat, de emiatt egyre nehezebb is kiemelkedni vele az információ tömegből. Az élet minden terén megjelentek az informatikai eszközök, ezek használata és programozása mindennapos készséggé, új írásbeliséggé válhat. Az egyre összetettebb feladatok miatt különlegesen felértékelődik az együttműködés készsége, jó csapatmunka nélkül nincs eredmény. Ebben a gyorsan és gyakran kiszámíthatatlanul változó világban a tudás mellett a tanulás képessége is kiemelten fontossá válik.
21. századi tanulás
Miért annyira más a 21 század? Miért nem jó az az ismeret, ami eddig elég volt?
Nagyon sok dolog változott meg az elmúlt 20 évben és tény, hogy a korábbi ismeretek és képességek már nem feltétlenül elegendőek ahhoz, hogy valaki sikeresen helyt álljon a világban. Robbanásszerűen megnőtt az információ mennyisége, amivel mindannyian kapcsolatba kerülünk nap mint nap. Eközben egyre egyszerűbb és egyszerűbb lett a hozzáférés ehhez a nagy tömegű információhoz. Kiemelten fontos lett, hogy az elérhető információkat képesek legyünk értékelni, fontossági sorrendbe állítani, megkülönböztetni mi a megbízható és mi nem. Felgyorsult a kommunikáció, ma már nem fogalmazunk napokig egy levelet és az nem heteken át jut el a címzetthez, még fontosabbá vált, hogy hatékonyan és jól tudjunk kommunikálni. Az írás mellett új kommunikációs csatornák lettek mindenki számára elérhetők, a filmek, animációk, zene készítése ma már nem igényel különleges felszerelést. Egyre könnyebb olyan csatornákat találni, amin megoszthatjuk másokkal, a világgal a mondanivalónkat, de emiatt egyre nehezebb is kiemelkedni vele az információ tömegből. Az élet minden terén megjelentek az informatikai eszközök, ezek használata és programozása mindennapos készséggé, új írásbeliséggé válhat. Az egyre összetettebb feladatok miatt különlegesen felértékelődik az együttműködés készsége, jó csapatmunka nélkül nincs eredmény. Ebben a gyorsan és gyakran kiszámíthatatlanul változó világban a tudás mellett a tanulás képessége is kiemelten fontossá válik.
Akkor mit is tehet az iskola? Hogyan lehet a tanulás 21. századi?
Természetesen fontos lehet, hogy a gyerekek már az iskolában megismerkedjenek az IKT eszközök használatával, de az igazán fontos nem is az, hogy milyen eszközöket használnak a tanulók, hanem az, hogy mire használják őket. Sok olyan módszer megközelítés van, ami segíti, hogy a diákok elsajátítsák, begyakorolják a 21. század által megkövetelt képességeket:
a projektmódszerben a diákok nem tananyagot tanulnak, hanem valamilyen célvezérelt, tervezett tevékenységet folytatnak,
a probléma alapú tanulás lényege, hogy a diákok olyan problémákkal szembesülnek, amire ne tudják a helyes megoldást,hanem azt maguknak kell megtalálniuk,
a kooperatív módszerek azt célozzák, hogy a diákok úgy dolgozzanak együtt, hogy közben nem tűnik el az egyéni felelősség sem,
a kifordított osztályteremben a diákok az előadásokat otthon videón nézik meg, a tanárral a gyakorlást végzik, dolgoznak az ismeretekkel, az ellenőrzés aztán szintén történhet otthonról,
a játékosítás lényege, hogy bevonja azokat az erőforrásokat a tanulásba, amiket a játék közben mozgósítanak a gyerekek.
https://sway.com/a5-k70yVfwewpSQV
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése