A matek logikus, hasznos és bámulatos. Arthur Benjamin matekmágus felfedi nekünk e csodálatos számsorozat, a Fibonacci számok misztikus rejtélyét. (És emlékeztet minket, hogy a matematika még inspiráló is lehet!) Nagyon érdekes kis videó!
ted.com/talks/arthur_benjamin_the_magic_of_fibonacci_numbers?language=hu
angol felrat: http://www.ted.com/talks/arthur_benjamin_the_magic_of_fibonacci_numbers/transcript?language=en
magyar: http://www.ted.com/talks/arthur_benjamin_the_magic_of_fibonacci_numbers/transcript?language=hu
******************************************************************************
Itt pedig még egy:
(http://vimeo.com/9953368)
NATURE BY NUMBERS from Cristóbal Vila on Vimeo.
Teljes képernyő, fel a hangerő: le leszel nyűgözve!
Számok a természet mögött - szerintünk ez a hét videója! Megtaláltuk azt a rövidfilmet, amivel minden iskolásnak kezdenie kéne matematika tanulmányait, mintegy kedvcsinálóként. Nagyszerűen bemutatja az egységet a tudomány és az élővilág között. Dőljünk hátra és élvezzük, aztán tudatosítsuk, hogy mindez lépten-nyomon körülvesz minket, illik megbecsülni!
Miután megnézted a videót, sorra vesszük a kisfilmben szereplő matematikai elméleteket, törvényszerűségeket, számsorokat és arányokat. Természetesen mindezt csak szigorú tömörséggel, és emészthetően!
A természetben számtalan alakzat leírása követi az úgynevezett Fibonacci számsort, például a csigák háza, az emberi test, vagy egy hétköznapi brokkoli.
A Fibonacci számsorozatban minden szám az első kettő után - az azt
megelőző kettő összege. Így tehát a számsorozat: 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13,
21, 34, 55, 89, 144, 233 stb. Minél későbbi tagjait vesszük a
sorozatnak, két egymást követő szám aránya annál inkább az
aranymetszéshez fog közelíteni (ami megközelítőleg 1:1,618 vagy
0,618:1).
Ez jól megfigyelheteő a filmben a nautilus (csigaházas polip) házának felépítésén keresztül is. Leonardo Fibonacci 1202-ben, a szoporodó nyulak számán gondolkodva alkotta meg a számsort, a híres matematikus arról is nevezetes, hogy ő terjesztette el az arab számokat Európában a Liber Abaci című könyvével.
Ez jól megfigyelheteő a filmben a nautilus (csigaházas polip) házának felépítésén keresztül is. Leonardo Fibonacci 1202-ben, a szoporodó nyulak számán gondolkodva alkotta meg a számsort, a híres matematikus arról is nevezetes, hogy ő terjesztette el az arab számokat Európában a Liber Abaci című könyvével.
A videó harmadik szegmense a voronoi sokszögek, vagy cellák. A szitakötő szárnyának mintázata ez alapján épül fel, amit a film is modellez. A Delaunay háromszögelés és a Voronoi sokszögek már a 20. század matematikájának világa, a 2 és 3 dimenziós térinformatikában alkalmazzák.
Tehát a természetben előforduló, matematikailag leképezhető mintázatokat mutatja be Cristóbal Vila kisfilmje, nem is akármilyen módon.
forrás: pozitivnap.hu/technika-es-tudomany/a-video-amivel-minden-iskolasnak-kezdenie-kene-matematika-tanulmanyait
